2014. április 22., kedd

Hozzáférhetőek a Periodica Duellatorum cikkei! / Articles of Periodica Duellatorum is available now!

A HEMA tudományos évkönyvének, az  Acta Periodica Duellatorumnak a cikkei az alábbi linken nyilvánosságra kerültek:


Aki nem ismerné, a kiadvány a HEMAC hivatalos, peer-review publikációit megjelenítő kötet. Hamarosan jön a második része is!

The articles of Acta Periodica Duellatorum (scientific HEMA periodica) are available on the internet:


If somebody do not know, this is the official, peer-review yearbook of HEMAC publications. The next issue will come soon!

2014. április 19., szombat

XVII századi szablya; 4. rész/ XVII century saber; part 4.

Összegzés
(english version available bellow the hungarian text)

A penge hossza

A vizsgált 12 darab XVII századi magyar szablya pengehosszúsága 798,5 mm


Az ábrán sárga vonallal bejelöltem a korabeli lengyel szablyák átlagos méretét. (852,3 mm) Ebből jól látszik, hogy a magyar szablyák jellemzően rövidebbek voltak, mint a lengyel megfelelőik.

A szórás 94,6 % és 107 % között mozog, (-5,4% +7%) illetve 4 szablya pontosan átlagos méretű.


A szablya súlypontja

A minta nagysága nem kielégítő, de a vizsgált adatok alapján a súlypont 214,75 mm - nél helyezkedik el. 
A szablyák mérete átlagos, ezért szerintem ezt lehet alapnak tekinteni. Azonban többet mond az, hogy a súlypont elhelyezkedése a teljes szablya hosszához képest 23,6% - 28% között mozog. (átlag: 26,5%)

A lengyel szablyáknál ez az adat mindössze 20% a XIX század szablyáinál pedig csak 15% körül mozog!
Vagyis a XVII század magyar szablyái jellemzően fej-nehezek voltak. (ez később fontos információ lesz!)

A szablya görbülete

A szablyák átlagos görbülete 45 mm. 
Érdekesség: A teljes hosszhoz viszonyítva ez az érték ugyanúgy 6%, mint a lengyel szablyáknál, vagyis a magyar szablyák jellemzően kevésbé voltak íveltek, mint lengyel társaik. XIX századi szablyákon ez az arány mindössze 1%-2% közötti.

Következtetés

A korábbi tapasztalataim alapján feltételezhető, hogy a fejnehéz, a többi szablyához viszonyítva kissé kevésbé íveltebb (de azért ívelt) szablya forgatása jellemzően az ívek mentén történő folyamatos nagy erejű vágásokra teszi alkalmassá az eszközt. Alkalomszerűen csavarások és szúrások is elképzelhetőek.

Summary

Lenght of the blade

Based on the previously examined 12 saber, the average lenght of the XVII century hungarian saber was 798,5 mm

lenght of the blade
You can find the average lenght of polish saber from same ages. (852,3 mm) You can clearly see, that the average hungarian blade was shorter than polish one.

The dispersion is between 94,6 % and 107 % (-5,4% +7%) 4 saber is exactly the average. 

Center of gravity


Size of the sample is not too high, but the average center of gravity based on this data: 214,75 mm
The lenght of the saber is very average, so we can use this data as good average.

Very important fact: the postion ratio of the center of gravity compared with the total blade lenght is 23,6/ - 28% (Average: 26,5%)
In polish saber same average ratio is only 20%; in case of XIX century saber only 15%
So, the XVII century hungarian saber is very top-heavy. (this will be important in the future)

Curve of saber

Average curve: 45 mm. 
Interesting: The ratio of curve and total blade lenght are 6% exactly same as the polish data. In XIX century this ratio is only 1%-2%. Because of this, the hungarian saber was not as curved as the polish one.

Conclusion

Based on my previous experience I can assume that the top-heavy hungarian saber was moved along the curves, and heavily used the momentum. This weapon worked with high-powered and fast cust. Sometimes thrust and winden also possible.


XVII századi szablya; 3. rész/ XVII century saber; part 3.

Az alábbiakban XVII századi lengyel szablyák adatait gyűjtöttem össze.
Bellow I collected some characteristic of polish saber from the XVII century.

Forrás / Source
Cím / Title: Cięcia Prawdziwą Szablą
Szerző / Author: Wojciech Zablocki
Kiadó / Publisher: Wydawnictwo Sport i Turystyka
1989



Az adatok:



The datas:



2014. április 17., csütörtök

XVII századi szablya, 2 rész / XVII century saber; part 2

Az alábbiakban további XVII századi magyar szablyák adatait gyűjtöttem össze. Külön köszönet Ulrich barátomnak, aki felhívta a forrásra a figyelmet.


Bellow I collected some characteristic of hungarian saber from the XVII century. Special thanks to my friend, Ulrich, who show this source for me!


Forrás / Source
Cím / Title: Cięcia Prawdziwą Szablą
Szerző / Author: Wojciech Zablocki
Kiadó / Publisher: Wydawnictwo Sport i Turystyka
1989



Megnevezés nr. V.89A Code #
Fellelhetőség Muzeum Narodowe; Kraków Place
Cięcia prawdziwą szablą könyv 246 oldal/page Book Cięcia prawdziwą szablą
Pengehossz (mm) 800 Blade lenght (mm)
Görbület (mm) 31 Curve (mm)
Súlypont (mm) 215 Center of gravity (mm)
Súly (kg) n.a. Weight(kg)

nr. V.89A részletek / details


Megnevezés
nr 359 Code #
Fellelhetőség Panstwowe Zbiory Sztuki Na Wawelu; Kraków Place
Cięcia prawdziwą szablą könyv 300 oldal/page Book Cięcia prawdziwą szablą
Pengehossz (mm) 855 Blade lenght (mm)
Görbület (mm) 44 Curve (mm)
Súlypont (mm) 240 Center of gravity (mm)
Súly (kg) n.a. Weight(kg)
nr 359 részletek / details

Megnevezés nr Y-90A Code #
Fellelhetőség Muzeum Narodowe-Zbiori, Kraków Place
Cięcia prawdziwą szablą könyv 302 oldal/page Book Cięcia prawdziwą szablą
Pengehossz (mm) 805 Blade lenght (mm)
Görbület (mm) 60 Curve (mm)
Súlypont (mm) 190 Center of gravity (mm)
Súly (kg) n.a. Weight(kg)


nr Y-90A részletek / details

Megnevezés nr 47/a Code #
Fellelhetőség Muzeum Narodowe-Zbiori, Kraków Place
Cięcia prawdziwą szablą könyv 304 oldal/page Book Cięcia prawdziwą szablą
Pengehossz (mm) 770 Blade lenght (mm)
Görbület (mm) 45 Curve (mm)
Súlypont (mm) 214 Center of gravity (mm)
Súly (kg) n.a. Weight(kg)


nr 47/a részletek / details


Összegzés/Summary nr. V.89A nr 359 nr Y-90A nr 47/a Átlag/Average (mm)
Pengehossz/Lenght of blade (mm) 800 855 805 770 807,5
Görbület/Curve (mm) 31 44 60 45 45
Súlypont/Center of gravity (mm) 215 240 190 214 214,75



Folytatása következik...
To be continued...




2014. április 15., kedd

XVII századi szablya / XVII century saber

A fegyver jellemzői

Ahhoz, hogy egy fegyver használatát megtanulhassuk, definiálni kell magát a fegyvert. Ezért első lépésként összegyűjtöttem a neten látható néhány nyilvános adatot a korszak szablyáiról. Ennek a fegyvernek a forgatására fogok koncentrálni.

A XVII századra jellemző szablyák adatai a Nádasdy múzeum gyűjteményében található darabok alapján. A darabok jó része másolat az eredeti példányokról. (http://huszarok.nadasdymuzeum.hu/ )

Szám
Pengehossz
szélesség
fokél
keresztvas
PH/fokél %
NFM - HuT 94.59.1
750 mm
31 mm
215 mm
196 mm
28,7
NFM - HuT 94.50.1
825 mm
38 mm
247 mm
212 mm
29,9
NFM - HuT 94.49.1
800 mm
33 mm
 nincs fokél
140 mm
0,0
NFM - HuT 94.47.1
770 mm
27 mm
225 mm
116 mm
29,2
NFM - HuT 94.42.1
756 mm
33 mm
200 mm
 165 mm
26,5
NFM - HuT 94.33.1
832 mm
29 mm
313 mm
157 mm
37,6
NFM - HuT 94.30.1
817 mm
39 mm
220 mm
193 mm
26,9
NFM - HuT 94.26.1
802 mm
39 mm
233 mm
105 mm
29,1
Átlag
794 mm
33,6 mm
236,1 mm
160,5 mm
26,0

The characteristics of the weapons

If we would like to study the usage of a weapon, we must define the main characteristics 
Datas of some typical XVII century saber. (Based on the collection of Nádasdy museum.) I will concentrate of the techniques with this kind of weapon. Most of the parts are copy of the original weapon. (http://huszarok.nadasdymuzeum.hu/ )

Catalog #
Lenght of blade
Width
Back Edge
Crossguard
LfB/BE %
NFM - HuT 94.59.1
750 mm
31 mm
215 mm
196 mm
28,7
NFM - HuT 94.50.1
825 mm
38 mm
247 mm
212 mm
29,9
NFM - HuT 94.49.1
800 mm
33 mm
 no back edge
140 mm
0,0
NFM - HuT 94.47.1
770 mm
27 mm
225 mm
116 mm
29,2
NFM - HuT 94.42.1
756 mm
33 mm
200 mm
165 mm
26,5
NFM - HuT 94.33.1
832 mm
29 mm
313 mm
157 mm
37,6
NFM - HuT 94.30.1
817 mm
39 mm
220 mm
193 mm
26,9
NFM - HuT 94.26.1
802 mm
39 mm
233 mm
105 mm
29,1
Average
794 mm
33,6 mm
236,1 mm
160,5 mm
26,0

Képek / Pictures

Eredeti honlap / Original webpage

NFM - HuT 94.59.1
17. századi magyar huszárszablya

NFM - HuT 94.50.1
17. századi magyar huszárszablya

NFM - HuT 94.49.1
17. századi magyar huszárszablya

NFM - HuT 94.47.1
17. századi magyar huszárszablya

NFM - HuT 94.42.1
17. századi magyar huszárszablya

NFM - HuT 94.33.1
17. századi magyar huszárszablya másolata

NFM - HuT 94.30.1
17. századi magyar szablya másolata

NFM - HuT 94.26.1
Magyar huszárszablya 17. századi másolata






2014. április 7., hétfő

Szablyavívás a török korban - kísérleti projekt

Vasárnap sikerült a szokásos szabadtéri hosszúkardos edzés után egy órás szablyaedzést is tartani egy lelkes új vívótárssal. Remélem, ezek az alkalmak rendszeressé tudnak válni a jövőben, sőt, akár még mások is becsatlakozhatnának!

Egyenlőre az alapoknál kezdtük, nevesítve az alapállást és a "hatvágás" néven ismert sorozatot kezdtük el gyakorolni. Emellett az első két vágás és az erre adható két egyszerű hárítást is érintettük, de csak futólag.

Viszont ezek az alkalmak egyben egy érdekes kísérlet részei is. Mivel az utóbbi időben főleg a régi, XVII századi szablya (illetve az ahhoz hasonló fegyverek) és azok forgatása érdekel, sokat gondolkodtam, miként lehetne valamiképpen rekonstruálni annak az időszaknak a vívását. Erre egy sajátságos ötletem van, mégpedig az, hogy hagyom, hogy a fegyver megtanítson vívni. 

Feltételezésem szerint abban a korban a magyar katonák az ellenségek széles palettájával néztek farkasszemet. Nem volt ritka, hogy ugyanaz a katona harcolt a törökök ellen (akik maguk is egy eléggé vegyes képet mutató had voltak) illetve a nyugati katonákkal. Mivel a megmaradt végvári feljegyzések tanúsága szerint a pénz nem igazán vetette fel a vitézeket (se pénz, se posztó...) ezért nem gondolom, hogy többféle felszerelést is megengedhettek maguknak. 
Viszont eleink igencsak vitézül verekedtek, ezt soha senki nem vonta kétségbe. Tehát harcmodoruk minden körülmények között megállta a helyét.

Ezért első körben olyan alaptechnikákat szeretnék találni, amelyek megfelelnek a lenti kritériumoknak:
  • Egyszerűen végrehajthatóak
  • Hatékonyak
  • Egyaránt működnek a két alapvető fegyvertípus, a szablya és a hosszúkard ellen is.
A mozgások forrásaként három területet fogok alapul venni.
  • Korabeli egykezes kardok mozgásanyaga. Ezen belül két fegyver:
    • Messer. Forrás: Lecküchner kéziratai a XV. századból
    korabeli messerek (kép: Joeli Takala.)
    • Dussack Forrás: Joachim Meyer műve (MS a4°.2; 1560) Maga a dussack egy fegyer, illetve egy - a középkorban széles körben elterjedt - gyakorlóeszköz.

    gyakorló dussack (modern gyártmány, de eredeti design)
  • Későbbi szablyavívó technikák (XIX század, Hutton, és egyéb források)
  • Tapasztalat
Szóval az eredmény biztosan nem lesz 100%-ban autentikus, de nem is ez a célom. A magam számára szeretném felfedezni és megérteni ezt a fegyvert.

2014. március 27., csütörtök

Ezt most hogy?

A mai nap dilemmája: 

Kik azok, akik az alábbi keresőszavak alapján jutnak el a blogomra???

- Részeg ember
- Homo birkózó

és a csúcs:

- Gay birkózó