2014. április 15., kedd

XVII századi szablya / XVII century saber

A fegyver jellemzői

Ahhoz, hogy egy fegyver használatát megtanulhassuk, definiálni kell magát a fegyvert. Ezért első lépésként összegyűjtöttem a neten látható néhány nyilvános adatot a korszak szablyáiról. Ennek a fegyvernek a forgatására fogok koncentrálni.

A XVII századra jellemző szablyák adatai a Nádasdy múzeum gyűjteményében található darabok alapján. A darabok jó része másolat az eredeti példányokról. (http://huszarok.nadasdymuzeum.hu/ )

Szám
Pengehossz
szélesség
fokél
keresztvas
PH/fokél %
NFM - HuT 94.59.1
750 mm
31 mm
215 mm
196 mm
28,7
NFM - HuT 94.50.1
825 mm
38 mm
247 mm
212 mm
29,9
NFM - HuT 94.49.1
800 mm
33 mm
 nincs fokél
140 mm
0,0
NFM - HuT 94.47.1
770 mm
27 mm
225 mm
116 mm
29,2
NFM - HuT 94.42.1
756 mm
33 mm
200 mm
 165 mm
26,5
NFM - HuT 94.33.1
832 mm
29 mm
313 mm
157 mm
37,6
NFM - HuT 94.30.1
817 mm
39 mm
220 mm
193 mm
26,9
NFM - HuT 94.26.1
802 mm
39 mm
233 mm
105 mm
29,1
Átlag
794 mm
33,6 mm
236,1 mm
160,5 mm
26,0

The characteristics of the weapons

If we would like to study the usage of a weapon, we must define the main characteristics 
Datas of some typical XVII century saber. (Based on the collection of Nádasdy museum.) I will concentrate of the techniques with this kind of weapon. Most of the parts are copy of the original weapon. (http://huszarok.nadasdymuzeum.hu/ )

Catalog #
Lenght of blade
Width
Back Edge
Crossguard
LfB/BE %
NFM - HuT 94.59.1
750 mm
31 mm
215 mm
196 mm
28,7
NFM - HuT 94.50.1
825 mm
38 mm
247 mm
212 mm
29,9
NFM - HuT 94.49.1
800 mm
33 mm
 no back edge
140 mm
0,0
NFM - HuT 94.47.1
770 mm
27 mm
225 mm
116 mm
29,2
NFM - HuT 94.42.1
756 mm
33 mm
200 mm
165 mm
26,5
NFM - HuT 94.33.1
832 mm
29 mm
313 mm
157 mm
37,6
NFM - HuT 94.30.1
817 mm
39 mm
220 mm
193 mm
26,9
NFM - HuT 94.26.1
802 mm
39 mm
233 mm
105 mm
29,1
Average
794 mm
33,6 mm
236,1 mm
160,5 mm
26,0

Képek / Pictures

Eredeti honlap / Original webpage

NFM - HuT 94.59.1
17. századi magyar huszárszablya

NFM - HuT 94.50.1
17. századi magyar huszárszablya

NFM - HuT 94.49.1
17. századi magyar huszárszablya

NFM - HuT 94.47.1
17. századi magyar huszárszablya

NFM - HuT 94.42.1
17. századi magyar huszárszablya

NFM - HuT 94.33.1
17. századi magyar huszárszablya másolata

NFM - HuT 94.30.1
17. századi magyar szablya másolata

NFM - HuT 94.26.1
Magyar huszárszablya 17. századi másolata






2014. április 7., hétfő

Szablyavívás a török korban - kísérleti projekt

Vasárnap sikerült a szokásos szabadtéri hosszúkardos edzés után egy órás szablyaedzést is tartani egy lelkes új vívótárssal. Remélem, ezek az alkalmak rendszeressé tudnak válni a jövőben, sőt, akár még mások is becsatlakozhatnának!

Egyenlőre az alapoknál kezdtük, nevesítve az alapállást és a "hatvágás" néven ismert sorozatot kezdtük el gyakorolni. Emellett az első két vágás és az erre adható két egyszerű hárítást is érintettük, de csak futólag.

Viszont ezek az alkalmak egyben egy érdekes kísérlet részei is. Mivel az utóbbi időben főleg a régi, XVII századi szablya (illetve az ahhoz hasonló fegyverek) és azok forgatása érdekel, sokat gondolkodtam, miként lehetne valamiképpen rekonstruálni annak az időszaknak a vívását. Erre egy sajátságos ötletem van, mégpedig az, hogy hagyom, hogy a fegyver megtanítson vívni. 

Feltételezésem szerint abban a korban a magyar katonák az ellenségek széles palettájával néztek farkasszemet. Nem volt ritka, hogy ugyanaz a katona harcolt a törökök ellen (akik maguk is egy eléggé vegyes képet mutató had voltak) illetve a nyugati katonákkal. Mivel a megmaradt végvári feljegyzések tanúsága szerint a pénz nem igazán vetette fel a vitézeket (se pénz, se posztó...) ezért nem gondolom, hogy többféle felszerelést is megengedhettek maguknak. 
Viszont eleink igencsak vitézül verekedtek, ezt soha senki nem vonta kétségbe. Tehát harcmodoruk minden körülmények között megállta a helyét.

Ezért első körben olyan alaptechnikákat szeretnék találni, amelyek megfelelnek a lenti kritériumoknak:
  • Egyszerűen végrehajthatóak
  • Hatékonyak
  • Egyaránt működnek a két alapvető fegyvertípus, a szablya és a hosszúkard ellen is.
A mozgások forrásaként három területet fogok alapul venni.
  • Korabeli egykezes kardok mozgásanyaga. Ezen belül két fegyver:
    • Messer. Forrás: Lecküchner kéziratai a XV. századból
    korabeli messerek (kép: Joeli Takala.)
    • Dussack Forrás: Joachim Meyer műve (MS a4°.2; 1560) Maga a dussack egy fegyer, illetve egy - a középkorban széles körben elterjedt - gyakorlóeszköz.

    gyakorló dussack (modern gyártmány, de eredeti design)
  • Későbbi szablyavívó technikák (XIX század, Hutton, és egyéb források)
  • Tapasztalat
Szóval az eredmény biztosan nem lesz 100%-ban autentikus, de nem is ez a célom. A magam számára szeretném felfedezni és megérteni ezt a fegyvert.

2014. március 27., csütörtök

Ezt most hogy?

A mai nap dilemmája: 

Kik azok, akik az alábbi keresőszavak alapján jutnak el a blogomra???

- Részeg ember
- Homo birkózó

és a csúcs:

- Gay birkózó

2014. március 25., kedd

Német szablya

A szablya az egyik érdeklődési területem. Igyekszem minél jobban megismerni ezt a fegyvert, mert nagyon érdekesnek találom mind a történetét, mind a forgatását. Idehaza eléggé népszerű ez a téma, hypolva van a fegyver, aminek vannak jó és rossz oldalai egyaránt.

Hiteles forrás sok van, de ezek jórész mind a XIX század második feléből valók. (lásd: Arlow; Chappon; Hutton etc. művei) Ezek a formák lényegüket tekintve eléggé hasonlóak (noha természetesen sok apró különbség fedezhető fel) 

Az ennél korábbi szablyák forgatásáról tudott (tudni vélt) technikák meg nagyjából a romantikus képzelgések és a gyakorlati régészet szerelemgyerekének tűnnek. 

Ebből a szempontból is érdekes lehet egy - általam most olvasgatott - német nyelvű forrás. Az anyag 2012 április óta elérhető online az alábbi linken:


Az anyag a kölni Sporthochschule (German Sport University Cologne) tulajdonában van, erdeti címe a cseppet sem rövid: 

Theoretisch-Praktische Anleitung des Hau=Stoßfechtens und des Schwadronhauens, nach einer ganz neuen Methode bearbeitet und herausgegeben von F.C. Christmann, Professor der Fechtkunst und Mitglied mehrerer Academien und Dr. G.Pfeffinger.

Az eredeti kiadása 1838.

Írója, a jeles F.C. Christmann Napoleon Birodalmi Gárdájában szolgált bohó ifjúságában. Ez azért sejtetni engedi, hogy volt némi gyakorlati fogalma a vívásról. Az anyag jó eséllyel emiatt nagyon erős francia behatással készült.

A könyv németül van, így nem mondom, hogy pontosan értem a részleteit, de két dolog egyből szemet szúrt. 

Az egyik az, hogy az alapvető szablyavívás mennyire hasonló ebben a könyvben is, mint a jóval későbbi forrásokban. A megnevezések, hárítások mind beazonosíthatóak, de még a könyv felépítése is pontosan egyezik a Cold Steel - Chappon féle vívókönyvekével (azaz az időrendi sorrendiség miatta zok hasonlítanak erre)

balra a német könyvből, jobbra Chappon Samu művéből való vívóállás
Viszont van egy fontos dolog, amiben eltér a "modernebb" kiadásoktól.

Mégpedig emiatt:

Tabelle 6. Fig 1-8


Ami a különlegesség, hogy vívás közben a vívóvonalat módosítja, kilép a többi szablya (és egyéb hasonló) rendszerek által használt lineáris vívóvonalból. Mivel nem ismerem (még) behatóan a forrást, ezért nem szeretnék ebből a tényből következtetéseket levonni, mindenesetre figyelemre méltó dolog. Minden tudományos alapot nélkülöző megérzésem szerint ez egy inkább harci körülményekre vonatkoztatható szál, mint a későbbi rendszerek párbaj/testmozgás orientált technikái.

Érdekes még az alábbi kép, ahol a hárításkor a teljes test vonalával fordul rá a pengére. Ez egy sokkal nagyobb erőkifejtést lehetővé tévő felállás (hiszen a kar erején kívül a test struktúrája is jelen van)

Tabelle 8. Fig 1-2

Fogok még időt szentelni ennek a műnek, egyrészt emiatt az érdekessége miatt, másrészt pedig azért, mert ez a legkorábbi általam tanulmányozott szablyavívó forrás. (sajnos, hiába lehetnek ennek a forrásnak francia gyökerei, azon a nyelven semmit sem értek, így nem is tudom ezt a szálat ellenőrizni)

Egyébként érdekességképpen bajonett és pálca technikák is szerepelnek a műben. Ezekben látszanak különböző megborítások és egyéb alap birkózó fogások.


Tabelle 12. Fig. 9-12